Valóságos vérfürdő zajlik egyes feltörekvő országok devizáinak piacán, a kínai leértékelés dominóhatást váltott ki. Közben a befektetők - a kínai gazdaság lassulása miatt - felfigyeltek a rosszabb fundamentumokkal bíró feltörekvő gazdaságokra. Ebben a viharos időszakban viszont Magyarország jól teljesít. Megmutatjuk, miért és azt is, hogy mi várható.
Magyarország nem kerülte el a gyermektelenségi csapdahelyzetet, a halogatás következményeként jelentősen növekedni fog a gyermektelenek aránya - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Demográfiai Kutatóintézet igazgatója szerint az öregedés felgyorsulása fontos jelzés a döntéshozóknak, de nem a demográfusok dolga meghozni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos döntéseket. Arra azonban felhívta a figyelmet: a férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége oda vezet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága gyorsabban romlik el. Be kell látni, hogy ilyen intézkedésekkel mindenkinek rosszabb lesz egy idő után - húzta alá.
A Fidesz szerint a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége veszélyezteti az egész magyar nyugdíjrendszert. Egyenesen járulék- és nyugdíjcsökkenést vizionálnak. Annyiról van azonban szó, hogy a kormánypárt most veszi észre, hogy 2011-ben saját magának ásott verembe esett. A mostani viszont jó alkalom az újragondolásra.
Kétszázmilliárd forintot kell hirtelen előkaparnia a kormánynak, ha a jelenleg aláírásgyűjtés alatt álló, férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjazásról szóló népszavazás eredménye ezt megköveteli. A finanszírozásra nincsenek egyszerű megoldások, azonban muszáj megoldást találni, mert sem a nyugdíjkassza, sem pedig a költségvetés hiánya nem borulhat fel.
Feltehető a népnek az a kérdés, hogy a férfiak számára is legyen-e biztosított a 40 év szolgálati idő utáni korai nyugdíjba vonulás lehetősége. Ez az egyetlen kérdés és az arra adott válasz fenyegeti most a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és emiatt aggódhatnak nemcsak a jövőbeli, de a jelenlegi nyugdíjasok is. A Portfolio-nak sikerült megszólaltatnia az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztériumot is!
A következő 45 évben 2 millió fővel csökkenhet a népességszám, minden harmadik ember 65 évnél idősebb lesz, a gyermekvállalás halasztása mögött ijesztő folyamatok húzódnak meg, a gyermektelenek aránya látványosan növekedni fog - és ez csak néhány a nemrégiben megjelent Demográfiai Portré főbb megállapításai közül. A KSH Népességtudományi Intézet által készített dokumentum néhány üzenete a vészharangok kongatásaként is értelmezhető, kérdés, hogy a döntéshozók mikor éreznek magukban késztetést a cselekvésre.
Három fontos gazdaságfehérítő intézkedésre készül a kormány - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Gábor, aki azt is elmondta, nem bánta meg döntését, hogy bő két évvel ezelőtt elvállalta az államtitkári munkát. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár várakozása szerint még az idén legalább egy hitelminősítő átsorol minket a befektetési kategóriába. A Quaestor-ügy még nincs lezárva, a kötvényesek kártalanításáról szóló törvényt még összhangba kell hozni az EBRD-megállapodással az államtitkár szerint. A bankok és az ügyfelek számára egyaránt önkéntes, de központi jellegű forintosítást szeretne a kormány az autóhitelesek számára. Orbán a vasárnapi boltzárról és a bankokkal kötött békéről is kifejti álláspontját az interjúban.
Valóságos háború robbant ki a nemzeti dohányboltokat kizárólagosan ellátó társaság körül. A kormány által nyertesnek kihirdetett BAT-Tabán páros pályázata és a három másik versenytárs által szerdán bemutatott ajánlat már összevethető egymással és a számok magukért beszélnek. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, amit az elbíráló kormánynak kell megválaszolnia: a következő 20 évre megelégszik 10 milliárd forintos koncessziós állami bevétellel, miközben tízszer annyit is kaphatna ugyanezért? Az adófizetők zsebére megy az üzlet.
A parlament ma a 2016-os költségvetés zárószavazásával rendkívül korán jóváhagyhatja a kormány terveit. A kedvező nemzetközi hátszél ehhez a kísérlethez jó alapot biztosít, azonban a 2012-es és 2013-as csúf emlékek miatt nem árt az óvatosság. Mostani elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy mennyire megalapozott a jövő évi büdzsé, melyek a legfőbb kockázatok és milyen tartalékokkal vág neki a következő évnek a kormány. Folytatás következik!
A MET annak köszönheti sikerét és azt, hogy az európai középmezőnybe került energiakereskedő társaságként, hogy a korábban a Molban dolgozó szakértők felismerték: a gázpiacon döntő trendváltozás várható - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Csaba, a MET svájci holdingcégének igazgatósági elnöke. Az üzletember beszélt a HAG-szerződésről, a Dunamenti Erőmű megvásárlásáról és a jövőbeli tervekről is, többek között a tőkebevonási lehetőségekről. Arra a kérdésünkre is válaszolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök néha felhívja-e, hogy mit kellene csinálni a gázüzletben.
Új szolgáltatásokkal és termékekkel tölti fel a Magyar Posta a 2700 fizikai postahely tartalmát annak érdekében, hogy racionálisan életben maradjon a jelenlegi hálózat, hiszen a klasszikus tevékenységből származó bevétel csökken és a társaság 30 ezer embert alkalmaz. Erre jó lehetőség a logisztikai üzletág folyamatos fejlesztése, a nemzeti közműcégek számára működtetett ügyfélszolgálat, a takarékszövetkezeti hálózatban való részvétel, a pénzügyi termékportfólió bővítése - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója. Azt is elárulta, hogy az ügyfélbarát kiszolgálás érdekében egy több évtizedes problémának vet véget hamarosan a Posta: a csekkbefizetés esetén a kártyás fizetés nem készpénzfelvételnek fog minősülni, vagyis az ügyfeleknek nem kell megfizetniük a többszáz forintos készpénzfelvételi díjat. A postavezér szerint tavaly kifejezetten jó évet zárt a cég és hasonló folyamatokat látnak az idei első negyedévben is.
A kormány kiegészíti a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet, egy új feltételt iktat közbe. Az új előírást véleményező cikkünkben megírtuk, hogy a kapkodás miért szült primitív és értelmetlen szabályt. Megállapítottuk, hogy a kiegészítéssel elkerülhető lesz az adósságképletből fakadó több százmilliárd forintos megszorítás, azonban ennek meg is van az ára. Mindezek fényében érdekelt minket az illetékes tárca magyarázata, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni háttérbeszélgetésén az új szabály bevezetése mögött meghúzódó érvekről és a változtatás szükségességéről faggattuk Banai Péter államtitkárt.
Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.
Adócsökkentés, folytatódó életpályamodellek, brutálisra hízó közmunkaprogram, magasabb nyugdíjkiadások - ez alapján sejteni lehet, hogy kik járnak jól a 2016-os költségvetéssel. Az oktatásra és egészségügyre szánt források azonban lényegében stagnálnak jövőre. Bőven jut pénz azonban állami beruházásokra, számításaink szerint három nagy keretből összesen 340 milliárd forint mehet ilyen célokra és az adókedvezményeket is érdemes megvizsgálni. Mindemellett a kormány egy méretes tartalékkal támogatta meg a jövő évi büdzsét és a 2%-os hiánycélt.
A vártnál jobb gazdasági növekedésből fakadó többletbevételeket és bizonyos kiadási sorokon várható megtakarításokat a kormány jövőre adócsökkentésre és a hiány leszorítására használja fel - derül ki a szerdán benyújtott 2016-os költségvetési törvényjavaslat első vizsgálatából. Emellett a kormány konzervatív alapokra tervezett, komolyabb tartalékokat beépítve a büdzsébe.
A Költségvetési Tanács 2016-os költségvetésről mondott véleményével már biztosra vehető: a kormány búcsút mond a 2011-ben, még Matolcsy György minisztersége alatt megalkotott adósságképletnek. Kérdés, hogy csak átmenetileg mond búcsút vagy teljesen új szabályt alkot. Mivel az adósságképlet eddig soha sem volt éles, ezért túlzott költségvetési megszorítással és közvetlen negatív gazdasági következménnyel nem járt, azonban a magyarországi költségvetési szabályrendszer hitelességét rombolta.
A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.
Lázár János a szokásos csütörtöki tájékoztatóján a vállalati szférának egyértelmű üzenetet jelentő intézkedést árult el a 2016-os költségvetésből: a jövőben minden évben fizetik a dohányipari cégek az egészségügyi hozzájárulást. Ezzel saját korábbi ígéreteit rúgja fel a kormány, korábban ugyanis egyszeri teherként vezette be az új különadót. Miközben Orbán Viktor ezzel egy időben a német vállalkozások előtt a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatóságát hangsúlyozta. Érzésünk szerint van ebben a kormányzati magatartásban némi ellentmondás.
Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.
Ha nagyon szigorúan tekintjük a Jogalkotási törvény előírását, akkor minden törvényjavaslat-tevőnek kötelező lenne készítenie előzetes hatásvizsgálatot, legyen egyéni képviselő vagy épp miniszter. Így értelmezésünk szerint a KDNP képviselőinek is hasonlóképp kellett volna tenniük, amikor előálltak a vasárnapi boltbezárásról szóló törvényjavaslatukkal. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy ezt nem tették meg. De vajon mi lehet ennek a következménye? Cikkemben (mely több száraz, jogi szófordulatot is tartalmaz, de ettől még nem kell megijedni) ennek járok utána.
Erre a hírre nem lehet azt mondani, hogy megszoktuk!
A következő napok azonban nyugodtak lesznek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Amerika ott lesz, de még nem tudni, milyen szinten képviselteti magát.
Egyebek mellett erről volt szó a pénteki Checklistben.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
